A belga államszerkezet

Belgium 1830-ban vált függetlenné. 1970 és 1993 között az ország hatékonyabb szövetségi struktúrává fejlődött. Ezt hat állami reform révén hajtották végre (1970-ben, 1980-ban, 1988-89-ben, 1993-ban és 2001-ben). A belga alkotmány első cikke ma így szól: "Belgium szövetségi állam, közösségekből és régiókból áll".

Közösségek

A kormányzás újraelosztására két vonal mentén került sor. Az első vonal a nyelvre és általánosságban a kultúrához kapcsolódó elemekre vonatkozik. Ennek eredményeként jöttek létre a közösségek. A „közösség” kifejezés olyan egyénekre utal, akik együttesen egy közösséget alkotnak az őket összekötő kötelék, nevezetesen a nyelvük és a kultúrájuk. Belgium a német és a latin kultúra mentén található. Ez magyarázza, hogy az országnak miért van három hivatalos nyelve: a holland, a francia és a német. Ez a három nyelv vezetett három közösséghez: a Flamand Közösséghez, a Francia nyelvű Közösséghez és a Német nyelvű közösséghez.

Mivel ezek a közösségek a "nyelv" és az "egyénnel koherens" nyelv fogalmán alapulnak, sok más hatáskört is felölelnek. Például a közösségek felelősek a kultúráért (ideértve a színházat, a könyvtárakat, az audiovizuális médiát), az oktatásért, a nyelvekért és a személyes ügyekért, például a közegész- ségügyért (gyógyító és megelőző orvoslás) és a jólétért (beleértve a gyermekvédelmet, a szociális és családi támogatást, a migránsok gondozását). Felelősek a kapcsolódó tudományos kutatásokért és a nemzetközi kapcsolatokért is.

Régiók

A gazdasági érdekek és különösen a gazdasági autonómia iránti törekvés támasztották alá az állami reform második pillérét. Ennek ered- ményeként három régió jött létre: a flamand régió, a brüsszeli fővárosi régió és a vallon régió. Ezek bizonyos mértékig összehasonlít- hatók a német "Bundesländer"-rel.

Kompetenciájuk fokozatosan bővült az állami reformok mentén. Az 1980-as második államreform során a flamand és a vallon régió saját parlamentet és kormányt alakíthatott. A Brüsszel Fővárosi Régió ezeket az intézményeket csak az 1988–89-es harmadik államreform által kapta meg. A lakosság ötévente közvetlenül választja ezeknek a parlamenteknek a tagjait.

A régiók rendelkeznek a régiójukkal és külö- nösen a területükkel kapcsolatos hatáskörök- kel. A regionális kompetenciák a gazdaságot, a foglalkoztatást, a mezőgazdaságot, a vízügyi politikát, a lakhatási politikát, az építési mun- kákat, az energiát, a közlekedést (kivéve a nemzeti vasutak), a környezetet, a területren- dezést, a természetvédelmet, a külkereskedel- met, a tartományok, az önkormányzatok és az interkommuniálék felügyeletét érintik. Emellett ide tartoznak a tudományos kutatások, illetve az ezekkel a kompetenciákkal kapcsolatos nemzetközi kapcsolatok is.

Flandriában a közösségi és a regionális intézményeket egyesítették, ezért Flandriának egyetlen parlamentje és egy kormánya van.

Szövetségi állam

A szövetségi állam az alábbi jogkörökkel rendelkezik: külpolitika, honvédelem, igazságügy, pénzügy, társadalombiztosítás, egészség- és belpolitika. Ez azonban semmiképpen nem akadályozza meg a közösségeket és régiókat a saját külpolitikájuk folytatásában.

A regionális sajátosságok és a kulturális identitások összehangolása a szövetségi állam struktúrájában nem könnyű feladat, nagy előnye azonban, hogy a döntéshozatalt közelebb hozza az állampolgárokhoz.

Staatsstructuur BE